Mi magunk lakásban, bérházban is tartottunk kutyát, de az nagyon összehangolt és nagyon pontos idő beosztást követelt meg. Sok lépcső megmászását, hóban, sárban, fagyban, hétvégén, hétköznap napi négyszeri kutyasétáltatást jelentet és a lakás állandó takarítását. Kertes házba költöztünk, itt más feladatok elé állít a kutyatartás, de a kölyök kutya nevelése, picit egyszerűbb. Kevesebb séta, picit kevesebb lakástakarítás .
Győző így írt erről röviden: "Összevetve a könyvek tudományát meg a család elképzelését, lehetőségeit, körvonalazzuk a főbb szabályokat. Szerintem a legjobb megoldás a lakás és kert együttes, megfelelő arányú használata. A kertben és a lakásban is ki kell jelölnünk a kutyahelyét. A kertben legyen kutyaház, illetve kennel, ahová szükség esetén bezárható. Felnőtt rottweilerünk nem fogad kitörő örömmel minden látogatót, ezért az elvonulás, az elzárás lehetőségét biztosítani kell. A lakásban a kutyahelye egy matrac, párna, kutyakosár, boksz: olyan hely, ahová a kutya nyugodtan elvonulhat, ha pihenésre vágyik. Fő szabály, hogy ez a hely azért mindig a gazdi, a család közelében legyen!"
Aztán folytatta......idézek ebből is "Hiszen az első hét az új otthon és a környezettel való ismerkedést jelenti. A második hét "Ismerkedés a világgal" Szerencsére a mi kis nebulónk nagyon hamar tanul: két nap és két éjszaka telt el, és már majdnem teljesen jól működik. Kis engedmények mellett a szabályokat megtanulta, és hellyel-közzel be is tartja. Harmadik éjjel már hat órát aludtunk egyfolytában, és összesen egy pisi ékesítette a konyha kövét reggelre, az is egészen az ajtó közelében. Elégedetten nyugtázzuk, hogy amit a tenyésztőtől tanultunk, azt eddig jól hasznosítottuk. Egyébként a poronty teljesen otthon érzi már magát: úgy jön-megy a kertben és a lakásban, mint akinek hat hold földje van. Mindent megkóstol, mindenhová bebújik, mindent kipróbál. Be is soroltuk a "veszélyes kutyák" kategóriájába, mert hiszen minden megmozdulása önveszélyes. Csak hogy a teljesség igénye nélkül néhányat említsek: leugrott a teraszról, beszorult a kerítés két léce közé, megfogott egy darazsat, meg akarta enni a leandert vagy más mérgező növényt, beleesett a kerti tóba, és még sorolhatnám.
Mindezek ellenére, vagy éppen ezért, a család egyre jobban imádja: mert okos, aranyos, ragaszkodó, mert bumfordi - mert a miénk. Félreértés ne essék: a kis eb nem attól fantasztikus, hogy a miénk, hanem azért, mert olyan, amilyen. Egy hét alatt szoba-, illetve lakás tiszta lett, csak be kellett tartanunk következetesen, amit a tenyésztőtője javasolt.
Második héten megtanulta a nevét, és hogy hívásra odajöjjön, valamint az egyik legfontosabbat is, hogy mit jelent a "nem!". Megszokta a környék hangját, többek között a szomszéd kamionjának, a fűnyírónak, az autóriasztónak, a motoros postásnak a zaját. Továbbá megtanulta, hogy a nyakörvet nem kell mindenáron levakarn, és hogy a póráz rendeltetése sem kizárólag a szabadságjogok sárba tiprása. Egyszóval minden készen áll arra, hogy ha megkapja a második kombinált oltását, megkezdje fokozatos meghódítását a kerten kívüli világnak. <<<<< ELSŐ NAP OTTHON
Én is ezt a gondolatat menetet követem a blogomban, hiszen nálunk kertben van az alom és a kutyák is napközben. A kertben van egy kis ház, ott van a "kennel". az ellő ház. 10 négyzetméter a ház, 3 négyzetméter "terasz ", majd 4 hetes kortól szabad kijárás a kertbe, ami 500 négyzetméternél nagyobb. Szóval a kertben vannak, és a maga idejében "tanuljuk a lakást". 1 óra, félóra vagy az néhány óra. Van, hogy elalszanak bent. A lakásban a nyugodt, rendes, fegyelmezett, figyelmes viselkedést tanulják. Nem cibálunk, nem rohangálunk, nem nyúlunk a tárgyakhoz stb. stb. Itt szembesülnek először a "fújj rossz "vezényszóval is Elfáradnak a nagy tanulásban és koncentrálásban, vissza a kertbe, a kutyákhoz. Kint alszanak pici és növendékkorban az anyjukkal, de azért megtanulnak egyedül is lenni. 6-7 hónapos kor--tol teljes önállóságra neveljük őket! Dezsi 10 hónapos kora óta alszik bent a lépcsőházban, ahol hideg van, nincs fűtés, így a nappali kerti lét nem okoz problémát neki. Minden kutyánk így nőt fel az utóbbi években. Kint is és bent is. Ezért tudnak viselkedni a lakásban és a kertben is. Házőrző feladatuk a személyvédelem, hiszen a lakásban is laknak, szoros kötödéssel vannak felénk. Rendszeresen sétálnak, közösségi megmozduláson, kutyaiskolás foglakozáson vesznek részt, életük része a kiképzés, trénig, a családi kísérő kutya funkció így teljes és így örömet adó.