Szubjektív vélemény a fajtáról.
2017. november 22. írta: Krauszné Tünde

Szubjektív vélemény a fajtáról.

40 év és sokadik rottweiler után, nehéz szubjektív véleményt írni róla, mint fajtáról. Elő kell hívni az emlékeket, amikor az ember elköteleződik egy fajta iránt. Akkor még nem tudhatja, hogy ez a barátság mennyi időre szól, rálelt e az igazira. Kezdő kutyásként úgy szereti a kutyáját az ember, ahogyan van. A fajta legendája, a fajta leírása pont egy az egyben illik a kutyánkra, hisszük, teljes meggyőződéssel. Szedje is össze magát mindenki, aki nem így látja, és bármi kritikával illetné, szerelmetes ebünket. Nagyon könnyű megszeretni a rottweilert, mert karakteres, emberhez hamar kötődő, bumfordi maci. Gyorsan beilleszkedik a családba, néhány nap múlva otthonosan mozog. A környezethez, az elvárásokhoz igazítva nevelgetjük, megy minden, mint a karikacsapás. 

Nekünk otthon egy boxerünk volt, az első kutya, amivel szorosabb kapcsolatba kerültem. Lakótelepen laktunk és a kutya velünk élt a lakásban. Első kutyásként, teljes elfogultsággal tekintettem a kutyámra, egy rossz szót senki nem mondhatott róla. A legszebb, a legokosabb, legbátrabb boxer stb. hittem. Amikor az első rottweilerekkel megismerkedtünk elhangzott, hogy bezzeg a rottweilerek mennyivel különbek, de én persze kételkedtem. Egészen addig kitartottam a véleményem mellett, amíg négy év elteltével meg nem tapasztaltam, hogy tényleg más egy rottweiler. Akkor hosszú- hosszú évekig azt hittem, hogy minden rottweiler olyan fantasztikus, mint a miénk. Majd jött a felismerés, hogy mégsem. Ha nem olyan, miért nem? Nehezen megválaszolható kérdés, mertmás rottweiler tulajdonosok szintén azt állították, hogy övék a legkülönb és a legigazibb.

Kinek volt, van igaza?

Akkor jött a tanulás időszaka, kerestem a válaszokat, ami akkoriban sokkal nehezebb volt, mint ma, mert szakirodalom gyakorlatilag nem létezett magyar nyelven.

Nálunk a tenyésztéssel fogalmazódtak meg a célok, ami egyre több és több lett az évekkel. Tehát nekem kötelező volt egy kijelölt úton járni.  Nem volt mindegy milyen karakterrel születik egy kutya, milyen teljesítmény fog nyújtani. Az is precízen le volt írva, hogyan kell kinézni, milyen hibái nem lehetnek. Miként lehet a standard elvárásának magas szinten megfelelő rottweilert tenyészteni? Erre is voltak kész megoldások, amit csak másolni kellett. Nem másoltunk, de ez egy hosszú téma.

Viszont nem maradhatott el a kutyaiskola, volt sorvezetőként vizsga előírás, tenyész szemle előírás, no és persze a kiállítások világa a maga előírásaival, kereteivel. Jóval később ehhez kapcsolódott az egyéni ízlés, hogy rögzült a fejemben egy kép, hogy nekem melyik rottweiler tetszik. Nagy, erős, domináns, okos, munkára és tettre kész, remek házőrző, remek családi kutya és remek sport kutya, ha úgy alakul. Nem fejlesztett, de természetes őrző-védő képességgel rendelkezik. Nagyon magas volt a mérce, amihez mértem, amihez hasonlítani kellett, de ez csak évtizedek múlva vált számomra bizonyossá.gyozo.jpg

Hétköznapi helyzetekben egy rottweiler pont ugyan olyan mint bármelyik kutya, csak egy határozott különbség van. Az őrzés-védés, a dominanciára való hajlam. Szolgálati kutyaként kiválasztva, ez természetes képességként kívánalom volt a fajtánál. A kezdeti időkben ezt kutyaiskolákon tesztelték, ott lehetett segéd ( csibész) segítségével bizonyosságot szerezni, vajon ott lakozik e a kutyában ez a képesség. A mieinkben ott lakozott, de a jobb is lehet még jobb, így én is folyamatosan kerestem mi a megoldás. Rendszeresen kutyaiskolába jártam, kitűzött célom volt a kutyákkal és ehhez tanítani, kiképezni kellett őket. Akkor is így volt, amikor kiderült, hogy a versenyzés nem az én műfajom. Bár sokáig dédelgettem egy álmot, a szép, és versenyen is kiválóan helytálló rottweilerről, amit én tenyésztettem, az enyém és én is képeztem ki.  Mindig úgy indultam neki, kell egy kutya, de legyen olyan, amivel az álmom teljesülhet. Ehhez volt egy mintám.  A fejemben egy kép és ekkor már azt is tudtam milyen karakterű kutyát keresek.

garyg.JPG

Hogyan dolgozzon a kutya?  

Magabiztosan, jó kedvűen, görcsölés nélkül, de azért meggyőző teljesítményt mutatva. Őrző-védőben olyan teljesítményt nyújtva, ami elismerést vált ki, nem csalódottan elhúzzák a szájukat, akik látják. No, nem a laikusok, mert őket könnyű elkápráztatni, hanem a szakemberek is. Amikor a segéd azt mondja, hú, de jó ez a kutya!

Avagy tenyész rendezvényen bemutatva, bátran és büszkeséggel felvezethető, ott "alkalmas" minősítést kap, és ehhez nem kell a "fél világot" meggyőzni arról, hogy ismerjék el a kutya teljesítményét. Milyen ez a kutya pályán kívül?

illusztracio_4.jpg

Magabiztos, jókedvű, jó barát, ragaszkodó, erősen kötődő, de önálló megoldásokat is produkáló eb. Domináns, vezetésre termett, de irányítható, fegyelmezett, önuralomra képes és gyönyörű. ( az én kritikus szememnek szép)  Minden helyzetben feltalálja magát és rövid időn belül otthonosan mozog, bárhol, bármikor. Amikor védelmi szituációba kerülünk, tényleg védjen, önállóan a veszélyt nem mérlegelve tettre kész legyen.  

Milyen, amikor nincs tenyésztési cél vele?

illusztracio_3.jpg

Pont ugyan ilyen. Pihentető vele a séta, szórakoztató trükkökre tanítani, és néha bosszantó, ha lelkesedésében átgyalogol rajtam vagy nagy gödröket ás, pockok után kutatva. Bónusz jutalom, hogy minden ősük  felfedezhető bennük és utódaikban. Egyvelegként bennük lakozik,  hiszen  hatodik generációs saját tenyésztésű kutyáink vannak.
illusztracio_1.jpg
illusztracio_5.jpg

illusztracio_7.jpg

illusztracio_8.jpg

illusztracio_6.jpg
Nem mindegy milyen?

Miért kell válogatni, tették fel a kérdést az elmúlt években sokan. Nem mindegy, hogy milyen kutyát tartunk meg? Rottweilernek születik és rottweiler lesz bármelyik. Lehet ez másnál így természetes, de nekem nem mindegy! Én nem csak egy akármilyen rottweilert szeretnék, de rottweilert, amelyik olyan és úgy is viselkedik, amilyennek, megismertem, megszerettem a fajtát. Ehhez ma is ragaszkodom, miközben tudom, hogy a világ, az elvárások megváltoztak, mint ahogyan a fajta is jelentős változáson esett át. Rettenthetetlen harcosból, békés mackóvá változott. Szóval tenyésztőként kergetünk egy álmot, amihez igyekszünk partnereket találni. Kinek, hogyan sikerül, ez egyéni élet út, amiből visszafele lehet egyenleget vonni. 

A bejegyzés trackback címe:

https://kolyokkutya.blog.hu/api/trackback/id/tr6813347333

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása