Ez a MEOE FCI rottweiler fajta, törzskönyvi bejegyzéséről készített származási lap 2010-ben. A köznyelv ezt a származási lapot hívja törzskönyvnek. Pedig ez a törzskönyvi bejegyzés lapjairól készült hivatalos másolat.

Bevezető, mert a múlt ismerete nélkül hiányos tudás rögzül. 

1989-ben, mivel komolyan vettem a feladatom, a MEOE központban, alkalmam volt belenézni a rottweiler fajta törzskönyvének köteteibe. Sok -sok kötet sorakozott a polcokon addigra. Valóban könyv formájú volt, hiszen a lapokat, évenként, egy kötetté fűzték egybe. Nem volt nyilvánosan elérhető, én is csak azért nézhettem meg, mert a MEOE Rottweiler fajtaszakosztály elnökeként, erre engedélyt kaptam. Átlapozhattam a MEOE központban, egészen messzire is vihettem, a klubteremig.

Érdekes volt nézelődni benne, sok érdekes dolgot láttam. Az akkori menő kutyákat, a köztudatban lévő tenyésztőket jól ismertem személyesen, de névről még ennél is többet. Rábukkantam néhány csalásra, pl. amikor a kötetben szereplő kutyánál bejelentett almot láttam, akiről tudtam, nem lehetett utóda, mert már nem élt az alombejelentés időpontjában, vagy olyanra is, hogy meddő szukára jelentettek be almot.

Akkor derült ki számomra, hogy a a fedeztetéseket, és az ebből származó utódokat rávezetik az adott kutya lapjára, mint ahogyan rávezetik az összes eredményt is. Kézzel írva! A beérkezett kiállítási, tenyész szemle, vagy vizsga összesítő alapján! Nem úgy, mint később szokássá vált, hogy a tulajdonos vitte a bírálati lapot, vagy kártyát és azt írták rá! Szóval akkor még a tenyésztési adatok ablakocska hivatalos formában lett kitöltve, nem alternatív lehetőség volt, ki mit diktál be. 

1989-től kötelező volt tenyész szemlén felvezetni a kutyákat, nem volt elég, az addig szokásos eredmény: legalább két kitűnő kanoknak, vagy két nagyon jó szukáknak. Amikor a kutya nem került tenyész szemlén felvezetésre, bizony felülbélyegzett származási lapot kapott! " A szülő nem rendelkezik előírt minősítéssel"

Ugyan ez volt a felülbélyegzés, ha tenyésztésre nem alkalmas minősítést adott a bíró, bár tenyész szemlén felvezették. Lehetett akár győztes is, de ha a munkában nem teljesített, lövésfélő, gyáva, nem fogta meg a csibészt azaz nem hárította el a támadást,  a legbarátságosabb bíró is alkalmatlan minősítést adott. Bizony a pecsét felkerült az utódok származási lapjára!  

A könyvbe kötött törzskönyv lapozgatása közben az is kiderült számomra, hogy milyen nagy számban lelhető fel a felülbélyegzés. Ami eddig csak pletyka volt, itt nyilvánvalóan fekete  és fehér.  A fajtaszakosztály nem volt országos hatáskörű, csak a tagoknak állíthatott fel szankciókat, ha azt a közgyűlés is jóváhagyta!

Így arra gondoltam, hogy előbb tegyük láthatóvá a gondokat, beszéljünk nyíltan, aztán beszélhetünk az esetleges szigorításokról, az önként vállalt többletről amit a tenyésztés érdekében meg kellett volna tenni. Így született meg a Rottweiler Hiradó gondolata, melyet a tagok postán kapnak kézhez és hiánypótló szakmai anyagokkal töltenénk meg.

Mi borzolta volna jobban a kutyások idegrendszerét, mint a kiállításon kapott minősítések, címek, amik már abban az időben is érdekesen  alakultak. Ezzel  indítottam a Rottweiler Hiradó első számát, hiszen Willi Faussner ADRK szakbíró bírálata a Klub kiállításon 89' áprilisában, és az azt, két hét múlva követő, Kincses András bírálata, a hazai CACIB-on homlokegyenes ütötte egymást! Pedig a MEZŐNY SZINTE UGYAN AZ VOLT! Faussner úrtól -nem megfelelő-minősítést kapó kutyák, kitűnő, győztes címet is kaptak, Kincses bíró úrtól!  

Szóvá is tettem, a bírói testület elnökénél, egy udvarias hangú levélben megkérdezve, hogy ilyen különbség hogyan fordulhat elő?  Hosszú évekre el is ástam magam, Kincses András megüzente, hogy ne menjek hozzá bírálatra, mert nekem többet nem terem babér! Hogy jövök én ahhoz, hogy meg merem kérdő jelezni a szakértelmét! Ő nagy tudású FCI küllem bíró! 

A bírói testület elnöke, nem válaszolt egy sort sem.

Gondolom átadta a levelem Kincses Andrásnak, vagy csak beszámolt róla. Nem tudom. Hozzám csak az üzenet jutott el. Na, szép - csak ennyi telik egy szakembertől?!! Csak a hiúsága fontos?  Igen csak az volt fontos, nekem meg nem volt fontos, hogy szeressen, így nem rendített meg az üzenet. Még sokáig semmi nem rendített meg folytattam,  amit elkezdtem és nem hagytam magam megzsarolni semmilyen szinten. 

Vissza a törzskönyvhöz 

A legelsőt ajándékba kaptam ADRK ZUCNT-KÖR-UND LEISTUNBUCH 1989. Ezt a fotón, már én vettem Németországban. Megvettem évről évre, sok pénzért a szűkös valuta keretemből,  ADRK Klubkiállításon. 

Német nyelvű a szöveg, de kitartó szótározással a fogalmakat és a tenyésztés lényegét ismerve, sikerült megértenem. A könyv és a mellé megvehető videó kazetták, az ADRK rendezvények látogatása, kinti fedeztetések, utak tenyésztőkhöz, fedezőkanokhoz, megmutatták mi a valódi tenyésztésirányítás, fajtagondozás, mitől is lett olyan népszerű a rottweiler fajta a világon! Sok sok kutyát láthattam élőben is, nem csak mese és kiállítási címek voltak az iránytűim. Így a kutyáim őseiről sokat tudok, nem véletlenül és vakon választottam! Tervszerűen, utánajárva építkeztem, persze nem könnyen és nem csak pozitív dolgokat megélve és megtapasztalva. 

Itt láthatod a többi oldalt, ami témánként van rendszerezve, a teljes könyv sok sok oldal! 

lásd az előző írást a  Származási lapról- 

Ezzel párhuzamosan az itthoni dolgokat is követtem, igyekeztem a lehető legtöbbet megtudni a kutyákról. Sajnos itthon, nagyon pici szelet látható a rottweiler állományból, az amelyik jól sikerült, amit sztárolnak. A döntő többség ellenőrizetlen, felülbélyegzett származási lappal rendelkező kutya, vagy több generációs utóda. Amelyik nem az meg számomra gyenge képességű nem az általam etalonnak gondolt rottweiler típusa. Így marad a saját elképzelés, állomány, mert muszájból frissítettünk és remek kutyákat sikerült kiválasztani, felnevelni, ám hosszú távú, több évtizedes tervekre már nincs kapacitás. 

Kiegészítés 2014. Az eddig fennálló rendszert átalakították, állami irányítás és felügyelet alá került a civil hobbi, a kutyatenyésztés. Mindent elölről és nulláról kell kezdeni, mintha az elmúlt évtizedek nem is léteztek volna. Az új rendszer felépítéséhez szükséges pénz, tárgyi eszközök, a rendszert működtetni képes humán erőforrás is hiányzik. Van állam által kijelölt szervezet, de nem élvezi a kutyások, a maréknyi (megmaradt) tenyésztők bizalmát. A "régiek" az elmúlt évtizedek szakmai, emberi hozzáállását, tevékenységét ismerik, az egyenleg több rossz, mint jó. Aki nem ismeri annak is lehetősége van utánajárni, utánakérdezni és dönthet bárki által befolyásolás mentesen, csak értékelni kell a fellelhető dokumentumok, tények által kirajzolódó képet. Döntött is a többség már régen. Így a hazai törzskönyvezés rottweilerben gyakorlatilag megszűnt. Évi 2-3 alom kerül regisztrálásra, a többi külföldön vagy sehogy. Igen, a sehogy a nagyobb létszám, pont úgy, mint a "felülbélyegzett " időszakban!  Az új rendszert felépíteni sem kedvem, sem lehetőségem, nincs újabb 30 évem, de ha lenne sem szánnám erre !